Tű és cérna a kézben? Nézzük mire lesz még szükségünk…
Itt, honlapunk varróiskola részében szeretném megosztani önökkel közel 20 éves tapasztalatomat minden Gobelinezni tudó és tanulni vágyó kézimunkázóval. A következőkben részletes információkat kaphat minden érdeklődő a Gobelin varrás alapanyagairól, a technikákról, szemléletes letölthető videókat talál a varrásmódok illusztrálásához, érdekes és hasznos tanácsokat kaphat a minél szemet gyönyörködtetőbb képek elkészítéséhez. Egyenlőre csak a Gobelin technikákról lesz szó, később keresztszemes hímzés és vert csipke készítés is megtalálható lesz.
Alapanyagok - bevezetés
Varróiskolánk első fejezete a gobelin varrás alapanyagaival foglalkozik. Ezek közül a legfontosabb az alapanyag, amelyre a gobelin kép készül.
Kanava - a kép teste
Sokféle gobelin alapanyag létezik. Legtöbben az előre festett alapokat ismerik, ebből létezik kézzel festett és géppel nyomott minta. A kézzel festett mintát sablonszerűen viszik fel a vászonra színenként, nagyvonalú ecsetvonásokkal, majd az apró részletek következnek. A finomítás apró ecsettel, egyéni színekkel történik. Ezért van az hogy a kézzel festett alapok soha nem egyformák, apró részletekben eltérnek egymástól. Az ezzel a technikával festett minták nagyobb szabadságot adnak a varrónak: színekben, formában picit mindig el lehet térni a festéstől, így lesz még egyedibb a munka.
A géppel nyomtatott gobelinek közül a „kockára” nyomott képek adnak kevés variációs lehetőséget, az így készült képen a kontúrok kissé kockásnak, a kontúrok darabosnak tűnnek. Gyakorlott varrók könnyen ki tudják „javítani” ezen típusú nyomtatott alapok hibáit. Léteznek jó minőségű, színükben, kontúrjaikban a legjobb minőségű festett alapokkal azonos –néha jobb- minőségű géppel nyomott mintalapok. Ezek általában részletgazdagok, könnyen varrhatók.
A géppel készült alapoknál figyeljük meg egy sorra hány szín van festve, néha ugyanis egy öltésre 2-3 szín is van nyomva, amit nem tudunk így kivarrni, ezért érdemes szemügyre venni, melyik szín illik oda legjobban. Választásunktól függően a kép megváltoztathatja karakterét!
Nagy lukú kanavának nevezzük azt a dupla szövésű anyagot, aminek 1 cm-re négy-öt öltés varrható. Létezik fehér és antikolt színben, különböző minőségben. Ezt az anyagot használjuk, ha a mintát nagy lukúra varrjuk (osztott hímzővel vagy gyapjúfonallal), de a részletgazdagabb mintarészeket (arcokat, kezeket) pedig tűgobelinnel szeretnénk varrni.
1cm -5 öltés
Fehér, dupla szövésű
Osztott hímző 6 szálával,
vagy gyapjú fonallal
1cm -4 öltés
Antikolt, dupla szövésű
Osztott hímző 6 szálával,
vagy gyapjú fonallal
1cm -6 öltés
Szimpla szövésű,
nem osztható kanava
Osztott hímző 6 szálával,
vagy gyapjú fonallal
A nagylukú anyagnak van egy hátránya, amiről soha nem beszélnek: ha leszámolható mintát varrunk rá, a sima hatszálas osztott hímző nem fedi le a kanava színét, így az elkészült kép színtelen, fakó hatású lesz (a sötét szín alól kilátszik a világos kanava színe). A gyapjú fonal viszont szépen fedi, vagy az osztott hímző hat szálához kell még 2 szálat tenni (ez viszont megnöveli a költségeket).
Létezik nagylukú “Magic kanava” néven ismert alapanyag, ami sűrűbb, 1cm-re körülbelül 5,5-6 öltés fér, ezt a hatszálas osztott hímző is igen jól fedi, ha leszámolós mintát varrunk rá, de sajnos ez szimpla szövésű anyag, ezért nem osztható!
A ritkább szövésű, úgynevezett tűgobelin anyagoknak 1 centiméterén 6 öltést, a hatszálas osztott hímzőből levett 4 szállal varrunk. Ez a fajta anyag osztható, osztás esetén 2 szállal hímezhetünk részletes mintákat (arcok, test, kezek).
A sűrűbb szövésű anyagon 9 öltést találunk centiméterenként. Erre a hatszálas osztott hímző felével, 3 szállal dolgozunk. Ezekre dolgozhatunk, ha előre festettek, géppel nyomottak, vagy leszámolós alapokról dolgozunk.
A legfinomabb munkát egy még sűrűbb szövésű osztott hímzővel érhetjük el melynek egy centiméterére 8 öltés varrható a osztott hímző 2 szálával és ezt lehet tovább osztani 1 szálra. Igazán finom, nagyon szép aprólékos munkákat készíthetünk.
1cm -8 öltés
Dupla szövésű
Osztott hímző 2-1 szálával
1cm -6 öltés
Dupla szövésű
Osztott hímző 4-2 szálával
1cm -9 öltés
Szimpla szövésű,
nem osztható kanava
Osztott hímző 3 szálával
A legfinomabb munkát egy még sűrűbb szövésű osztott alapanyaggal érhetjük el melynek neve semlyemszita . Ennek egy centiméterére 8 öltés varrható az osztott hímző 2 szálával és ezt lehet tovább osztani 1 szálra. Igazán finom, nagyon szép aprólékos munkákat készíthetünk ennek használatával.
Ez az alapanyag elég drága, viszont nem használunk sokat belőle, mert sűrű szövése miatt kisebb felületre fér fel a kép. Erre általában a nagyon megszállottak, türelmes, gyakorlott varrók vállalkoznak, de ha elkészül, büszkék lehetünk rá, szépsége kárpótol a sok aprólékos munkáért.
Én csak leszámolható mintát ajánlok varrni erre az anyagra, láttam már géppel nyomott szitát, de a minősége nem volt színvonalas, színei összemosódtak, nem volt szépen kivarrható.
Ezt az anyagot csak rámára feszítve tudjuk varrni. A selyemszita feszítését csak úgy tudjuk kivitelezni, ha a szitához valamilyen más anyagot sűrű öltésekkel hozzá varrunk minden oldalról, és ezt tűzzük fel a rámára, így elkerüljük az anyag megpattanását és szakadását! Ezzel a módszerrel már bátran feszíthető lesz és ha jól dogoztunk az anyag is szépen varrható mivel a szálak jobban szétnyílnak és jobban látszanak.
Selyemszitából négy félét készítenek:
- 1 cm – 9 öltés: 3 szállal varrjuk
- 1 cm – 11 öltés: 2 szállal varrjuk
- 1 cm – 15 öltés: 1 szállal varrjuk
- 1 cm – 19 öltés: 1 szállal varrjuk
Fonalak:
Többféle márkájú-minőségű fonál kapható hazánkban, vannak fényesebben, mattabbak, általában moshatók, márkától függően több-kevesebb színárnyalatban.
Cégünk forgalmaz saját festésű fonalakat is, ami általában pasztellszínekből áll. Létezik molytalanított gyapjú fonal, különböző vastagságban és minőségben.
Gyapjú fonallal készülhet párna, falikárpit, bútorhuzat és természetesen kép is. Az ezzel készült tárgyak nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, időtállóbak. Léteznek több száz éves kárpitok, bútorok, amik Gobelin technikával, gyapjú fonallal készülnek.
Tűk:
Ha nagylukú gobelint varrunk, ahhoz speciális tűt használjunk, tompa hegyű legyen… tűgobelihez sokkal vékonyabb, tompa hegyű tű szükségeltetik. Mindkettőnek a foka elég nagy legyen, hogy a fonalat könnyebben be tudjuk fűzni.
Segédeszközök
Varrókeretek:
Többféle varrókeret létezik. Kisebb méretűtől egészen az állványos nagy méretűig. Formája is változó lehet, függően a ráfeszített anyagra elkészülő képtől.
Legelterjedtebbek az ölbe vehető, kisebb méretű képek elkészítését segítő keretek. Ezek lehetnek négyzet alakúak, de elterjedt a kör és az ovális alakú feszítő rámák. A “rámák” két, egymáshoz pontosan illő fa keretből állnak, melynél az egyik keret épp egy picivel nagyobb, mint a párja, és egy szorító bilinccsel van ellátva A kisebbik keretre ráhelyezzük az anyagot, majd a nagyobbik keretet ráhúzzuk a kicsire, kifeszítve az anyagot. A szorító bilinccsel rögzítjük egymáshoz a két keretet és így az alapanyag feszes marad és nem mozdul el a varrás alatt.
A négyzet alakú varrókeretek általában állítható nagyságúak. Állítható kereten azért célszerű dolgozni, mert állíthatósága nagyfokú kényelmet biztosít: nem kell nyújtózkodni, erőlködni a varrás ideje alatt. Kisebb nagyobb képekhez egyaránt tudjuk alkalmazni ez által nem szükséges minden méretű képhez külön keretet készíteni. Ezen keretek egyik felére (általában az alsó vagy felső részére) rögzítjük az anyagot (rajzszöggel vagy hasonló eszközzel). Az ellentétes részt addig mozgatjuk, amíg az anyag feszes nem lesz, majd rögzítjük az oldalsó elemekhez.
Ha kifeszítve varrjuk, képünket nem gyűrődik, nem kopik a szín, és nem fárad el a kezünk az anyag tartása közben! Azért is érdemes keretre feszített anyagon dolgozni, mert az ilyen módon készült képeken az öltések szép egyenesek, egyenletesek lesznek, és a legfontosabb: a kész kép sem fog oldalra deformálódni. Könnyebben és szebben lehet keretbe feszíteni.
Nagyítók:
A kis lukú, vagy selyemszita varrásakor használjunk nagyítót, mert a hosszadalmas varrástól könnyen elfáradhat és romolhat is szemünk. Léteznek beépített világítással rendelkező, állványra erősíthető nagyítók. Használjuk. Érdemes.
Hogyan fogjunk hozzá
A varrni kívánt kép kiválasztása
Ha nem a “meglátni és beleszeretni” alapon vásárolunk varrnivalót érdemes előre eltervezni hova kerül, milyen nagyságú legyen, mi illik az adott helyre. Ha rendelésre varrunk, érdemes minden részletet egyeztetni a megrendelővel. Ha csak gyakorlás vagy a varrás élvezete a cél, akkor válaszunk olyan képet, amiben a legnagyobb örömünket leljük, és állítsunk magunk elé kihívást, hogy fejlődjön a varrótechnikánk!
A hozzávalók kiválasztása
Mielőtt beszerezzük a “varrnivalót”, meg kell nézni, milyen maradék fonalaink vannak otthon. (tapasztalatból tudom, bőven akad miből csemegézni, ha sűrűn varrunk). Vessük össze a választott kép színeivel, nézzük meg elég-e vagy kell még hozzá vásárolni. A színeket érdemes árnyalatba rendezve válogatni, például virágoknál, leveleknél, és olyan motívumoknál, ahol a téma színei közeli árnyalatok!
Ha festett lapot vásárolunk, ellenőrizzük, van-e megfelelő tű a párnában, mely alkalmas a választott lyukméret, fonalvastagság és fajta kezelésére.
Ha leszámolós minta mellett döntünk, akkor az alapanyagot is mi választjuk ki, ekkor is érdemes ellenőrizni a fentieket.
Gondoljuk végig! Szükségünk van-e keretre a varráshoz? Milyen egyéb segédeszközöket szoktunk használni? esetleg kiégett-e az égő a kis varrólámpánkban?
Ha minden megvan, akkor kezdődik a kreativitás, melynek legfontosabb része a
Színválasztás
Mivel minden embernek más a színérzéke-színérzékelése, ha ugyanazt a képet két különböző ember színezi ki, esetleg technikailag ugyanolyan, de színhatásában teljesen más kép lehet belőle. Nem kell mindig ragaszkodni a festett színekhez. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, érdemes segítséget kérni a boltban a válogatáshoz! Személyes találkozáskor fel tudjuk mérni, az adott képhez hány motring fonal kell, érdemes-e az ajánlottnál több színnel varrni.
Minden megvan, kezdhetjük… de miként?
Már beszereztük a hozzávalókat, kifeszítettük a keretre. Kezünkben a tű, a motringolt fonalak színre válogatva a kezünk ügyében várják, hogy műalkotások részévé váljanak.
Attól függően mit varrunk, különböző szempontokat tartsunk szem előtt mielőtt hozzákezdünk a képhez!
Tájképek:
A tájképeket kezdhetjük bárhol, érdemesebb az előtérben szereplő tartalommal kezdeni, de lényegében mindegy. Érdemes belülről kifelé haladni.
Virágot, gyümölcsöt ábrázoló képek:
Érdemes a virággal vagy a gyümölccsel kezdeni, mert ha a minta úgy kívánja, tudunk korrigálni a mintán. A levelek, virágok, gyümölcsök, szebben alakíthatóak, ha nincs kivarrva még a körülötte lévő rész. Ha úgy érezzük, hogy még 1-2 öltéssel korrigálva szebb lesz a levél, virág, vagy egyéb rész, bátran merjünk picit változtatni, főleg a festett lapnál. Nem kell ragaszkodni sem a formához, sem a színekhez, ha változtatunk rajta, így lesz igazán a miénk, így tükrözi a saját ízlésünket. Figyelem! A változtatás megengedett, de nem kötelező.
Alakos képek, csendéletek:
Az alakokat először mindenképp az arcnál kezdjük, mert az arc, a kéz, a nyak formáját úgy tudjuk szépen kivarrni, ha még nincs kivarrva, és nem határol be a körülötte esetleg már kivarrt rész. Amennyibe normál kanavára varrunk alakos képet, érdemes apró öltéssel varrni. Ezt úgy tudjuk kivitelezni, hogy egy nagy öltést négy kicsire bontunk, a dupla szállal szőtt anyagon egy vastagabb jó hegyes tűvel a kifeszített anyagon szétfeszítjük a nagy öltést, kicsit szétnyomva négy apró öltést kapunk! Ezzel a módszerrel szépen ki tudjuk alakítani a hangsúlyosabb részeket, szájat, szemet, stb. Ha csendéletet varrunk soha ne a hátteret varrjuk ki elsőre, mert nem fogjuk tudni kivarrni a mintát. Inkább a hátteret alakítsuk ki utólag, minthogy a mintában (szirmok) kellene megalkudnunk, mert a körülöttük lévő kész részt már nem szeretnénk visszabontani.
Keretes képnél kezdjük a kerettel, majd a fontosabb alakokkal, részletesebb motívumokkal, és utólag töltsük be a hátteret (eget, hegyeket, folyókat).
A megfelelő varrásmód kiválasztása
A fél kereszt öltés, avagy hétköznapi nevén “spór” öltés előnye, hogy lényegesen kevesebb fonal fogy varrás közben a rövidebb öltések miatt (lásd a videón), és ez egy nagyobb méretű képnél igen csak költségkímélő. Egy másik szempont ezzel az öltésmóddal nem ferdül el a képünk (lásd gobelinöltés), mert a hátoldalon csak függőleges öltések vannak.
Hátránya csak akkor van, ha nem festett lapot varrunk, ekkor a kanavát nem színezi be semmi, így az alapanyag átüthet a fonal alatt, főleg ha sötét színekkel dolgozunk!
Ilyenkor érdemes sötét fonallal egy kisebb, 2×2 cm-es területen próbavarrást készíteni, és ha szükséges az osztott hímző 6 szálához 2 szálat még hozzáfogni, így már biztosan lefedi az anyagot. Természetesen számolni kell ilyenkor a kicsit megnövekedett anyagköltséggel!
Fél keresztöltés avagy spóröltés
A fonalat a végén megcsomózzuk, majd az elülső oldalról vezetjük az anyagba, 4-6 öltéssel arrébb kezdünk varrni, mindig a csomó felé haladva. - Balról jobbra haladva lentől felfelé öltünk - Jobbról balra haladva fentről le öltünk Mikor a csomóhoz érünk a csomót az elűlső oldal felő ollóval levágjuk. Eddigre a hátoldalon elvarrtuk a fonalat, így nem kell aggódni annak lógása miatt. (lásd a mellékelt videón.)
[vimeo 101613071 w=500 h=375]
A gobelinöltés formát a tű (kis lukú alapanyagú) gobelin varrásához célszerű használni, de természetesen a normál anyagnál is használható, de a már említett okok miatt én inkább a tű gobelin varrásánál használom.
A gobelinöltésnél, mivel a hátoldali öltésszál is ugyanabba az irányba dől, mint a kép elején, az anyag sok öltés után elkezd oldalra dőlni, a varrás irányába. Ez a kész képnél nagy torzulást okozhat, mely utólag javítható, vagy megelőzhető, ha feszített kereten varrjuk a képet.
A tűgobelin alapanyagra készült képek ritkán nagyméretűek ezért annyira nem húzódnak el fél oldalra az öltésmódból adódóan. És természetesen, ha jól ki van feszítve, ez minden öltésformára egyaránt vonatkozik.
A gobelinöltés minden esetben jól fedi az anyagot, így festett, vagy leszámolós minta varrásakor is bátran használható. Mivel egy öltés hosszabb, mint a spór öltésnél, így egy motring kevesebb öltésre elég, vegyük figyelembe ezt a fonalak vásárlásakor!
Gobelinöltés (Gyöngyöltés vagy Petit point)
A kezdés azonos a spóröltésnél leírtakkal. - Balról jobbra haladva fentről 45°-ban lefelé öltünk, - Jobbról balra haladva lentről 45°-ban felfelé öltünk úgy, hogy az öltésünk egyik sorát az előzőleg varrott sor közelebbi sorába öltjük (lásd a mellékelt videón.)
[vimeo 102133093 w=500 h=375]
Elvarrás
Az elvarrásnál a hátoldalon a tűt 3-4 öltésen átbújtatjuk, majd levágjuk. Így nem marad lógó szál, sem a kezdésnél, sem a fonal elfogyásakor.
[vimeo 102133094 w=500 h=375]
A képek utólagos kezelése, keretezés
Mielőtt még elraknánk a képhez használt fonalainkat, érdemes akár többször is alaposan átvizsgálni és a hiányzó öltéseket pótolni. Tapasztalatból tudom, hogy többszöri átnézés során is még mindig akad 1-1 szem javítani való. Amelyik színből hiányzik, pótoljuk úgy, hogy a hátoldalon elbujtatunk kb. 3-4 szem alatt a fonalból amelyikkel javítunk, majd pótoljuk a hiányt az eredeti öltésmódhoz hasonlóan. Eközben ellenkező irányba ismét bujtatjuk a varrás alatt a hátoldalon a szálat, majd levágjuk! Ezzel el is varrtuk a javításra használt fonalat.
Ha varrás közben a képünk mégis elferdülne, ne essünk kétségbe, kissé nedves ruhán keresztül vasaljuk-gőzöljük meg a kép hátoldalát. Közben finoman húzogassuk meg ellentétes irányban a sarkoknál és a kép szélén, így bizonyos mértékben korrigálni tudjuk a hibát. Esetleg gőzölés után ki lehet feszíteni a rámára ellentétes húzással, és így szárítjuk.
Keretezés közben, kasírozásnál a jó szakemberek tudnak korrigálni rajta.
Még egy jó tanács: soha ne mossuk ki a kész munkákat! Ha valami bibi folytán, véletlenül bepiszkolódott, akkor gyógyszertárban kapható sebbenzinnel el tudjuk távolítani a foltok kíméletesen, nagyon erősen így sem ajánlott dörzsölni, nehogy a színek összemosódjanak!
A keret kiválasztásánál, figyeljünk ha már van a falon, vagy polcon másik képünk, karakterében hasonló keretet válasszunk. A keret ne vegye el a figyelmet a képről!
Én minden képhez ajánlom a paszparturát. Ilyen módon keretezve nem lesz a kép bezárva, nem érintkezik közvetlenül a kerettel, levegősebb, könnyedebb lesz. Mindig a kép színéhez illő paszpartúrát válasszunk. A keretezőnél biztosan kapnak segítséget.
